A forgácsképződésre gyakorolt hatás
A megmunkálási folyamat során keletkező forgácsok típusa olyan tényezőktől függ, mint az anyagösszetétel, az alkatrész alakja, az ötvözet állapota és az előtolási sebesség. Ha egyélű szerszámot használnak magnéziumötvözetek esztergálására, fúrására, gyalulására és marására, a keletkező forgácsok három kategóriába sorolhatók: a. Durva és jó forgács kialakítása nagy előtolási sebességnél; b. Közepesnél Kis hosszúságú és jó forgácstörésű forgácsok keletkeznek az előtolási sebesség alatt; c. A kis előtolás mellett hosszú és hullámos forgács keletkezik.
Hatás a csavarodás deformációjára
A magnézium nagy fajhője és jó hővezető képessége miatt a súrlódásból származó hő gyorsan szétszóródik az alkatrész különböző részeire, így a magnéziumötvözet megmunkálása során nem keletkezik magas hőmérséklet. Nagy forgácsolási sebesség és nagy előtolás esetén azonban az alkatrész által termelt hő is meglehetősen nagy, és a túlzott hőmérséklet miatt valószínűleg torzul.
Hatás a hőtágulásra
Ha a kész alkatrészek mérettűrése szigorú, akkor a tervezésnél figyelembe kell venni a magnézium hőtágulási együtthatójának befolyásoló tényezőjét. Ha a fenti megmunkálási körülmények között jelentős mennyiségű hő keletkezik, az valószínűleg befolyásolja az alkatrész megmunkálási pontosságát. A magnézium hőtágulási együtthatója valamivel nagyobb, mint az alumíniumé, és lényegesen magasabb, mint az acélé, amely 26.6-27.4 μm/m fok a 20200 fok tartományban.
Hatás a hideg deformációra
A megmunkálás során a magnéziumötvözet alkatrészek ritkán szenvednek a hideg deformáció okozta torzulástól vagy vetemedéstől. Ha azonban a szerszám túl tompa, az előtolás túl lassú, és a szerszám szünetel a feldolgozás közben és egyéb kedvezőtlen tényezők, ez is torzulást vagy vetemedést okozhat.